Keresés

Szűkül a rezsicsökkentés – beruházások és megtérülés

Hogyan tudunk lényeges befektetés nélkül csökkenteni villany- és gázfogyasztásunkon? Miként javítja a változás az energetikai beruházások megtérülését? Milyen lehetőségeink vannak? Hogyan korszerűsítsem a fűtésemet?

A fenti kérdésekre keressük a választ írásunkban.

Legutóbbi bejegyzésünk óta kihirdetésre kerültek a rezsicsökkentés módosításának elemei. Ami már korábban is biztos volt, hogy fogyasztási helyenként földgázból évi 1729 köbmétert, míg áramból 2523 kWh-t fogyaszthatunk a rezsicsökkentett árakon. E felett a „lakossági piaci” árakat kell megfizetni, ez gáz esetén 747 Ft, míg villanynál 70,1 Ft.

Kell e aggódnom a növekvő költségek miatt?

Az átalány szerint, vagyis a minden hónapban azonos mennyiséget fizetőknek egyszerű dolguk van a fenti kérdés eldöntésekor. Csupán meg kell nézni az előző évre vonatkozó elszámoló számlát. Ha az abban foglalt adatok szerint a limit alatt vagyunk, akkor megnyugodhatunk. Itt jegyeznénk meg, hogy pénztárcánk mellett gondoljunk bolygónkra is és próbáljunk meg minél kevesebb energiát használni! A havi rendszerességgel diktálók helyzete ettől bonyolultabb. Nyilvánvalóan a téli, hidegebb hónapokban keletkezik a gázfogyasztás jelentős része, míg nyáron ez kevésbé jelentős. Nekik tehát nem elég az év végi számlaösszesítőt megnézni, hanem ki kell elemezni minden hónapot külön-külön. Előfordulhat ugyanis, hogy bár éves szinten a határérték alatt vagyunk, havi szinten azonban átlépjük a bűvös 144 köbmétert és magasabb áron kellene kifizetni a tárgyhavi túllépést. Ezzel hátrányos megkülönböztetést elszenvedve az éves szinten akár többet is fogyasztó, de átalányt fizetővel szemben. Ennek elkerülésére vélhetően az éves elszámoláskor, amikor kiderül a teljes fogyasztás jóváírásra kerül a magasabb áron kifizetett összeg, de ez nem került a ma ismert szabályok közt részletezésre.

Néhány tízezer forintos befektetéssel, vagy akár pusztán odafigyeléssel is csökkenthetjük energiafelhasználásunkat, korábbi írásunkban összegyűjtöttünk néhány vonatkozó tippet!

Ha ezeket megfogadva is úgy érezzük, hogy a határértékek felett maradunk érdemes elgondolkoznunk egy átfogó energetikai korszerűsítésen is. Illetve ha jelenleg beleférünk a rezsicsökkentett árakba, klímavédelmi szempontból akkor is célszerű fogyasztásunk csökkentésére törekedni. Ha pedig fenntarthatatlannak ítéljük a rezsicsökkentést, vagy félünk a további szűkítésétől, de vannak beruházásra fordítható forrásaink szintén gondolkodhatunk a korszerűsítésen.


Javuló megtérülés


Az energiaárak drasztikus növekedésével egyre inkább kedvező megtérülési mutatókkal számolhatunk egy energetikai korszerűsítés folyamán. Ezzel, bár kényszerűen, de lökést kaphat a zöldátmenet, vagy legalábbis a fosszilis tüzelőanyagokkal való spórolás. Legyen szó napelemberuházásról, fűtéskorszerűsítésről, nyílászárócseréről vagy szigetelésről az ezekbe történő befektetésünkkel a magasabb energiaárak mellett magasabb „hozamot” érhetünk el. Ez a jelenlegi inflációs környezetben nem elhanyagolható tényező, ráadásul „kockázatmentes” befektetéssel védhetjük meg megtakarításainkat.

Na de mit kellene felújítanom? Vegyek kazánt? Cseréljem a radiátorokat? Alakítsak ki padlófűtést?

A dolog nem ilyen egyszerű. Egy épületre, mint önálló egységek rendszerére kell tekintenünk. Az egyes berendezések lecserélése nem biztos, hogy a kívánt eredménnyel jár, de az is lehet, hogy a rossz sorrendben végrehajtott beruházások jelentős többletköltséget eredményeznek. Egyik kérdésre sem lehet fekete-fehér választ adni a kiindulási pont ismerete nélkül.

Még külsőre és alapterületre egyező ingatlanok energiafogyasztásában is jelentős különbségek vannak. A legnagyobb fogyasztást befolyásoló tényezők a következők:

  • falazat anyaga (tégla, vályog, beton stb.)

  • szigetelés vastagsága (nulla, falakon, födémen, cserép alatt stb.)

  • nyílászárók típusa (fa vagy műanyag, légkamrák száma stb.)

  • hőtermelő berendezés korszerűsége (nyílt égésterű kazán, zárt „turbóskazán”, zárt „kondenzációskazán”, konvektor)

  • hőleadó felületek (padlófűtés, radiátorok stb.)

  • szabályozhatóság

Ezek ismeretében kívülről befelé haladva célszerű a modernizálást megkezdeni, bár erre is akadnak kivételek (2. példa). Egy fűtéskorszerűsítés folyamán ugyanis a legoptimálisabb berendezésszükséglet meghatározásához a hőveszteség kalkulálásával kell kezdenünk. Néhány példával talán jobban megérhető ennek miértje.


1. Példa:

A régi, fa nyílászárók bent hagyásával, szigetelés nélkül új radiátorokat és kazánt vásárolunk. Ekkor a szakember viszonylag nagyméretű, ebből következően költségesebb berendezések megvásárlását fogja javasolni annak érdekében, hogy tökéletesen kifűthető legyen az ingatlan. A későbbi nyílászárócserével és szigeteléssel azonban ezek a berendezések feleslegesen nagyok lesznek.


2. Példa:

Parapetes konvektoraink meghagyása mellett szigetelésbe kezdünk. Ekkor a falakon továbbra is biztosítani kell a konvektor kivezetését, ami azonban a későbbi lecseréléssel lyukat hagy maga után, így javítanivalót is a homlokzaton.


3. Példa

Korábbi öntöttvas radiátoraink és az őket kiszolgáló nagyobb átmérőjű csőhálózat meghagyása mellett kéményes kazánunkat kondenzációsra cseréljük. Ekkor a kazán hatékonysága lényegesen kisebb lesz, mintha a hőleadó rendszert is modern lapradiátorokra cserélnék, például szénacélos szereléstechnikát alkalmazva.


A fenti példák alapján bízunk benne, hogy láthatóvá vált miért is szükséges az energetikai beruházásaink kivitelezésekor rendszerben gondolkodnunk. Mivel ezeket hosszútávú befektetésként is kezelhetjük, fontos, hogy a beépített anyagok magas minőséget képviseljenek. A Wall-In Épületgépészetnél ehhez minden alkatrészt megtalálhat, legyen szó kondenzációs kazánokról, lapradiátorokról, padlófűtéselemekről és egyéb szerelvényekről.


Kérdés esetén keresse szakképzett kollégáinkat elérhetőségeink valamelyikén.


Wall-In Épületgépészeti Szakkereskedés


Minden, ami víz-gáz-fűtés