Hogyan tudunk lényeges befektetés nélkül csökkenteni villany- és gázfogyasztásunkon? Miként javítja a változás az energetikai beruházások megtérülését? Milyen lehetőségeink vannak? Hogyan korszerűsítsem a fűtésemet?
A fenti kérdésekre keressük a választ írásunkban.
Legutóbbi bejegyzésünk óta kihirdetésre kerültek a rezsicsökkentés módosításának elemei. Ami már korábban is biztos volt, hogy fogyasztási helyenként földgázból évi 1729 köbmétert, míg áramból 2523 kWh-t fogyaszthatunk a rezsicsökkentett árakon. E felett a „lakossági piaci” árakat kell megfizetni, ez gáz esetén 747 Ft, míg villanynál 70,1 Ft.
Kell e aggódnom a növekvő költségek miatt?
Az átalány szerint, vagyis a minden hónapban azonos mennyiséget fizetőknek egyszerű dolguk van a fenti kérdés eldöntésekor. Csupán meg kell nézni az előző évre vonatkozó elszámoló számlát. Ha az abban foglalt adatok szerint a limit alatt vagyunk, akkor megnyugodhatunk. Itt jegyeznénk meg, hogy pénztárcánk mellett gondoljunk bolygónkra is és próbáljunk meg minél kevesebb energiát használni! A havi rendszerességgel diktálók helyzete ettől bonyolultabb. Nyilvánvalóan a téli, hidegebb hónapokban keletkezik a gázfogyasztás jelentős része, míg nyáron ez kevésbé jelentős. Nekik tehát nem elég az év végi számlaösszesítőt megnézni, hanem ki kell elemezni minden hónapot külön-külön. Előfordulhat ugyanis, hogy bár éves szinten a határérték alatt vagyunk, havi szinten azonban átlépjük a bűvös 144 köbmétert és magasabb áron kellene kifizetni a tárgyhavi túllépést. Ezzel hátrányos megkülönböztetést elszenvedve az éves szinten akár többet is fogyasztó, de átalányt fizetővel szemben. Ennek elkerülésére vélhetően az éves elszámoláskor, amikor kiderül a teljes fogyasztás jóváírásra kerül a magasabb áron kifizetett összeg, de ez nem került a ma ismert szabályok közt részletezésre.
Néhány tízezer forintos befektetéssel, vagy akár pusztán odafigyeléssel is csökkenthetjük energiafelhasználásunkat, korábbi írásunkban összegyűjtöttünk néhány vonatkozó tippet!
Ha ezeket megfogadva is úgy érezzük, hogy a határértékek felett maradunk érdemes elgondolkoznunk egy átfogó energetikai korszerűsítésen is. Illetve ha jelenleg beleférünk a rezsicsökkentett árakba, klímavédelmi szempontból akkor is célszerű fogyasztásunk csökkentésére törekedni. Ha pedig fenntarthatatlannak ítéljük a rezsicsökkentést, vagy félünk a további szűkítésétől, de vannak beruházásra fordítható forrásaink szintén gondolkodhatunk a korszerűsítésen.
Javuló megtérülés
Az energiaárak drasztikus növekedésével egyre inkább kedvező megtérülési mutatókkal számolhatunk egy energetikai korszerűsítés folyamán. Ezzel, bár kényszerűen, de lökést kaphat a zöldátmenet, vagy legalábbis a fosszilis tüzelőanyagokkal való spórolás. Legyen szó napelemberuházásról, fűtéskorszerűsítésről, nyílászárócseréről vagy szigetelésről az ezekbe történő befektetésünkkel a magasabb energiaárak mellett magasabb „hozamot” érhetünk el. Ez a jelenlegi inflációs környezetben nem elhanyagolható tényező, ráadásul „kockázatmentes” befektetéssel védhetjük meg megtakarításainkat.
Na de mit kellene felújítanom? Vegyek kazánt? Cseréljem a radiátorokat? Alakítsak ki padlófűtést?
A dolog nem ilyen egyszerű. Egy épületre, mint önálló egységek rendszerére kell tekintenünk. Az egyes berendezések lecserélése nem biztos, hogy a kívánt eredménnyel jár, de az is lehet, hogy a rossz sorrendben végrehajtott beruházások jelentős többletköltséget eredményeznek. Egyik kérdésre sem lehet fekete-fehér választ adni a kiindulási pont ismerete nélkül.
Még külsőre és alapterületre egyező ingatlanok energiafogyasztásában is jelentős különbségek vannak. A legnagyobb fogyasztást befolyásoló tényezők a következők:
falazat anyaga (tégla, vályog, beton stb.)
szigetelés vastagsága (nulla, falakon, födémen, cserép alatt stb.)
nyílászárók típusa (fa vagy műanyag, légkamrák száma stb.)
hőtermelő berendezés korszerűsége (nyílt égésterű kazán, zárt „turbóskazán”, zárt „kondenzációskazán”, konvektor)
hőleadó felületek (padlófűtés, radiátorok stb.)
szabályozhatóság
Ezek ismeretében kívülről befelé haladva célszerű a modernizálást megkezdeni, bár erre is akadnak kivételek (2. példa). Egy fűtéskorszerűsítés folyamán ugyanis a legoptimálisabb berendezésszükséglet meghatározásához a hőveszteség kalkulálásával kell kezdenünk. Néhány példával talán jobban megérhető ennek miértje.
1. Példa:
A régi, fa nyílászárók bent hagyásával, szigetelés nélkül új radiátorokat és kazánt vásárolunk. Ekkor a szakember viszonylag nagyméretű, ebből következően költségesebb berendezések megvásárlását fogja javasolni annak érdekében, hogy tökéletesen kifűthető legyen az ingatlan. A későbbi nyílászárócserével és szigeteléssel azonban ezek a berendezések feleslegesen nagyok lesznek.
2. Példa:
Parapetes konvektoraink meghagyása mellett szigetelésbe kezdünk. Ekkor a falakon továbbra is biztosítani kell a konvektor kivezetését, ami azonban a későbbi lecseréléssel lyukat hagy maga után, így javítanivalót is a homlokzaton.
3. Példa
Korábbi öntöttvas radiátoraink és az őket kiszolgáló nagyobb átmérőjű csőhálózat meghagyása mellett kéményes kazánunkat kondenzációsra cseréljük. Ekkor a kazán hatékonysága lényegesen kisebb lesz, mintha a hőleadó rendszert is modern lapradiátorokra cserélnék, például szénacélos szereléstechnikát alkalmazva.
A fenti példák alapján bízunk benne, hogy láthatóvá vált miért is szükséges az energetikai beruházásaink kivitelezésekor rendszerben gondolkodnunk. Mivel ezeket hosszútávú befektetésként is kezelhetjük, fontos, hogy a beépített anyagok magas minőséget képviseljenek. A Wall-In Épületgépészetnél ehhez minden alkatrészt megtalálhat, legyen szó kondenzációs kazánokról, lapradiátorokról, padlófűtéselemekről és egyéb szerelvényekről.
Kérdés esetén keresse szakképzett kollégáinkat elérhetőségeink valamelyikén.
Wall-In Épületgépészeti Szakkereskedés
Minden, ami víz-gáz-fűtés