Az elmúlt hetekben több különböző témát körbejártunk a nyár közepén indított cikksorozatunkban. Megismerkedhettünk a konvektorok és minikazánok előnyeivel és hátrányaival, sorra vettük a különböző gázkazán típusokat és a választáskor mérlegelendő szempontokat, végül a radiátorok világába nyerhettünk bepillantást. Egy tavalyi cikkünk a felületfűtések legutóbbi innovációját, a felújításoknál kitűnően használható, vékony rétegrendes padlófűtést mutatta be, míg a nyár folyamán szót ejtettünk a modern keringető szivattyúk szerepéről. Fűtésünk fő elemeinek buktatóival tehát már nagyjából tisztában vagyunk.
Ezeket önmagukban felszerelve azonban kevés eredményt várhatunk. Még a közvetlenül hőleadásra képes konvektorok rendszerbe illesztése is nélkülözhetetlen, gondoljunk csak a gázellátás szükségességére. Így cikksorozatunk utolsó részében a rendszerbe kötésről és az egyéb szükséges kiegészítőkről lesz szó.
Csatlakozó csőrendszer kialakítása
Az elmúlt évtizedek innovációinak köszönhetően mára számos csőrendszer közül választhatunk, illetve kell kiválasztanunk a számunkra legmegfelelőbbet. Na de melyik legyen az? Válasszuk szét ezt a kérdést a következő szempontok szerint:
Elhelyezkedés: a fűtésrendszer kialakításánál, illetve átalakításánál első körben meg kell határoznunk, hogy falon kívül vagy a falban vezessük a csöveket. Sokszor a falba történő beépítésre nincs lehetőség ezért marad a falon kívüli nyomvonal. Ha van módunk választani, akkor dönthetünk a sokkal esztétikusabb falon belüli elvezetésről is. Ebben az esetben a véséssel járó többletmunkával és kosszal kell kalkulálnunk, hosszabb távon azonban megéri, hiszen nem kell a csöveket lefesteni, portalanítani stb.
Anyag: miután meghatároztuk, hogy a csövek a falban vagy azon kívül fussanak, jöhet az anyagválasztás. Falon belüli szerelésre az ötrétegű csöveket javasoljuk, melyek akár gyári szigeteléssel is kaphatók, így nagyobb hőveszteség nélkül jut el radiátorainkba a meleg víz. Falon kívüli szerelésnél jóval több lehetőség kínálkozik, melyek közt a szereléssel töltött idő, illetve az anyag ára a különbség. Mi ilyen esetekben a szénacélos szereléstechnikát javasoljuk, mivel hegesztést, forrasztást, vagyis nyílt láng használatot nem igényel ráadásul igen gyors és költséghatékony módszer. Alternatívaként szót ejthetünk a rézforrasztós technikáról, amely szintén kiváló megoldás, hátránya a magasabb bekerülési költség.
Egyéb szerelvények
Fűtésrendszerünk lassan összeáll, már megvannak a hőtermelő és hőleadó eszközök és azok összeköttetése is megoldott, továbbá már a víz is kering a csövekben. A helyes működéshez elengedhetetlen, hogy beépítésre kerüljenek légtelenítők, tágulási tartályok, szűrők és mágneses iszapleválasztók. Ezen felül az optimális üzem ellenőrzésére szolgáló hő- és nyomásmérők is fontosak. A későbbi karbantartásokra, illetve a szabályzásra gondolva pedig szükségünk lesz néhány elzárószelepre és golyóscsapra, a bonthatóságot biztosító hollanderre. Az itt felsoroltakon túl egy komplexebb rendszer esetén még számos alkotóelem előkerülhet, így például hidraulikus váltók, légleválasztók vagy osztók.
Cikksorozatunkat összegezve arra a következtetésre juthatunk, hogy bár dolgokat összecsavargatni és préselgetni nem tűnik olyan bonyolult dolognak számos helyen lehet később nagyon költséges hibákat véteni. Mindenképp kérjünk fel szakembert a munkára, komplexebb, illetve nagyobb rendszerek esetén pedig épületgépész tervező segítségét se szégyelljük kérni. Mivel komoly anyagi beruházásról beszélünk, ezért nagyon fontos a megfelelő minőségű anyagok használata, hiszen egy ilyen rendszert évekre, évtizedekre vásárolunk meg. Ebből fakadóan a mai pár ezer forintos különbséget a gagyi és a minőségi között ne sajnáljuk kiadni! Hosszabb távon bőségesen megtérül az extra ráfordítás.
Mi, a Wall-In Épületgépészeti Szakkereskedésnél a minőségi szűrést elvégezzük Önök helyett, mindezt remek ár-érték arány mellett.
Felmerülő kérdéseikkel forduljanak kollégáinkhoz, akár e-mailben, telefonon vagy személyesen szerelvényboltunkban.
Wall-In Épületgépészet
Minden, ami víz-gáz-fűtés